Emlékezet - Időnyom

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Sybille Webster > VERSEK > Emlékezet
 
 

Tovatűnt álmok illata száll,
Táncol a szélben millió virág.
Táncol a fű, s a büszke fák,
Őrülten forgó táncban áll a világ.

Árnyakkal táncol falon a fény,
Hullámzó selyemmel táncol a rét.
Múlt idők emléke zenél,
A forgatag lassan engem is elér.

Körülölel, beborít fénnyel,
Magával ránt a múlt mély vizébe.
Képek tűnnek elő lassan,
Ismerős hangok szólnak hozzám halkan.

Nem csak képek, és nem csak hangok,
Ízek, illatok, érzések, arcok.
Képek forognak a szélben,
Majd felragyognak szemeim tükrében.

Mosolyt varázsolnak arcomon,
Szememből keserédes könny csorog.
Boldogság ez, és fájdalom,
Minden kincsem, mit az idő itt hagyott.

 
 
 
 
Szavazat: 0.0/5
 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz