Nyári éjszaka - Időnyom

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Sybille Webster > VERSEK > Nyári éjszaka
 

Simogató nyármeleg a holdtalan, tücsökhangú éjszaka,
A tó vizén, mint selyempárnán, csillagfények alszanak.
Körben a hegyeken halkan lélegezve szunnyad az erdő,
Langyos szellő száll felette, álmát őrzi még a hajnal eljő.

A kozmoszból csendesen szikrázó csillagpor szitál,
A távolban hegedű sír, egy szerelmes dalt dalol,
A bársonyfekete ég sejtelmesen mosolyog,
Lábai előtt alszik a világ boldogságot álmodón


 
 
 
Szavazat: 0.0/5
 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz