Felmentés - Időnyom

1977. május

- Laci! - kiáltott ki a műhelyiroda résnyire nyitott ajtaján a művezető.

- Öreg Laci! – ordított nagyobbat a műhely végében egy villanymotor fölé görnyedő alak felé. - Jenő! Szólj neki! Telefonon keresik! – fordult a mérőpultál álló szerelőhöz.

- Hallottam! Jövök már! – kiáltott vissza ekkor Öreg Laci.

Leállította a motort, nagyot szusszanva felállt, a csavarhúzót a szerszámos ládába lökte, egy gépronggyal megtörölte a kezét és besietett az irodába.

- Az igazgató keres!– intett a művezető az asztalon félre tett telefon felé.

- Az igazgató? – nézett gyanakodva a művezetőre, aztán lassan füléhez emelte a telefonkagylót - Igen, Öreg László. Parancsoljon Igazgató elvtárs – szólt a kagylóba, miközben kifordította az asztal alá tolt széket és leült. – Most? Még nem fejeztem be a munkámat. Hétfőn nem lehet? …Jó, rendben, adom. – és az ablaknál álló gondolataiba merült művezető felé nyújtotta a telefont. – Zoli! Veled akar beszélni!

- Velem? – nézett meghökkenve, miközben átvette a készüléket. – Hallgatlak igazgató elvtárs. Igen, persze … nem… nem gond …. nincs … persze … mindjárt felküldöm. Szervusz, Imre.

Kimért mozdulattal illesztette helyére a telefont, és tekintetét lassan emelte Tomira.

- Menj fel az igazgatóhoz! Ott várnak a nemzetbiztonságiak!

- A kicsodák? – nézett döbbenten, rosszat sejtve Öreg Laci.

- Betojtál mi? – mosolyodott el a művezető – Az MHSZ megyei vezetője van az igazgatónál, oda kell menned. A motort majd Jenőék felrakják a talpra.

- Zoli! Ha végeztem ott, elmehetnék haza? Ma péntek van, én megyek a fiamért az óvodába, de be kellene ugornom a Markóhoz. Apósomnak megígértem, hogy a kávéfőzőjükben kicserélem a kiégett fűtőbetétet és ma délután jönnek hozzánk.

- Rendben Laci! Pakolj össze, öltözz át és menj az igazgatóhoz. Hétfőig ne is lássalak!

- Köszönöm!

Visszament, elrakta a szerszámokat, rákattintotta a lakatot a szerszámos fiókjára, az ajtóból még visszaintett a többieknek, majd átsietett a csarnokot az irodaépülettel összekötő függőfolyosón és kettesével szedve a lépcsőfokokat, leszaladt a földszinten lévő öltőzőbe. Lezuhanyozott, gyorsan megtörölközött, magára kapta ruháit, és ment is kifelé.

A titkárságon Rózsika az igazgató titkárnője sejtelmesen mosolyogva kérte türelmét, amíg bejelentette. Az igazgatónál hárman vártak rá. Az egyik Lantos Péter a megyeit technikai vezető volt, de a másik kettőt nem ismerte. Lantos és a két idegen felállt és kézfogással üdvözölték.

- Gyere Lacikám, fogj egy széket – intett a tárgyaló asztal felé az igazgató, – és ülj ide közénk.

Mi tagadás, igen meglepte a szokatlanul közvetlen invitálás. A legközelebbi széket az igazgató asztala felé fordította és leült.

- Katics Gábor őrnagy vagyok a Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztályának főelőadója, Ő Barta Lajos százados előadó. – szólalt meg az egyik ismeretlen. - A Medve bányai rádiósklub ügyében hozott határozat ismertetésének és átadásának feladatával érkeztünk. A határozatot rendszerint tértivevénnyel kézbesítjük, ez esetben Mirkó ezredes elvtárs a Főosztály vezetőjének személyes utasítására tértünk el az ügyviteli rendtől. A határozat írott anyagát természetesen megküldtük az ügyben érintett MHSZ szerveknek és a klub működését támogató üzem vezetőjének is. Az ügy különleges voltára tekintettel azonban az ezredes elvtárs a megyei MHSZ, mint felügyelő szervnek és a Medve bánya, mint a működtetés fő szponzorának a szóbeli tájékoztatását is szükségesnek látta. Ezért most felolvasnám a Főosztály által hozott határozatot.

- Igen, hallgatjuk – pillantott Öreg Lacira az igazgató

- Tehát – folytatta az őrnagy – A Medve bányai rádióamatőr klub szabálysértő tevékenységének vizsgálata során a Főosztály nem talált a nemzetbiztonságra veszélyes cselekedetre utaló bizonyítékot. Az kétségtelenül megállapítható, hogy a klub által a karácsonyi verseny során működtetett rádióadó végfokozat teljesítményével megsértette az adókészülékre vonatkozó engedélyt, ám enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a végfokozat üzembe helyezése és a verseny kezdetének időpontja közötti közel két hónapos időszakban azt nem használták. A klub eljárás alá vont tagjainak egybehangzó állítása szerint kizárólag a verseny idején szándékoztak működtetni. A szabálysértésre tekintettel a Főosztály szóbeli megrovásban részesíti Öreg László, Frank Tamás és Steiner Gyula rádióamatőröket és felhívja figyelmüket hasonló szabálysértések elkerülésére. Újabb eset bekövetkezésekor a jelen tárgyalt ügy, súlyosbító körülményt képez! Ezzel egy időben a Főosztály a HM rádiótechnikai felügyeletének beleegyezésével engedélyezi a klub által épített végfokozat kísérleti üzemeltetését 1976. augusztus. 31.-ig bezárólag. Ugyanakkor kötelezi a rádióklubot, hogy a kísérleti időszakban létesített összeköttetéseik napi rendszerességgel vezetett jegyzőkönyveit minden hónap utolsó munkanapján a HM Rádiótechnikai Felügyeletének valamint az MHSZ megyei szervezete illetékesének továbbítsák. Ugyanakkor kötelezi a klubot, hogy 1976. szeptember 10.-én, pénteken tízórakor az eljárás tárgyát képező és kísérleti jelleggel üzemeltetett rádióadó végfokozatot, a Rádiótechnikai Felügyelet megbízottjának jelenlétében szétszereljék, megsemmisítsék. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, hatálya a kihirdetés napján életbe lép.

A őrnagy szemében bujkáló mosollyal pillantott az igazgatóra, majd mindketten Öreg Lacira.

- Öreg László! Megértette?

- Igen! Azt hiszem igen! - ám a meglepetéstől alig tudott megszólalni.

- Laci! Minden rendben! Kaptatok egy ejnye-bejnyét, ha az elvtársak elmentek, kint a folyosón tőlem még egy seggberúgást, de ennyi! Vége Lacikám! – fogta meg a vállát Lantos Péter – Vége!

- Nem, bocsánat még nincs vége! – szólalt meg ismét a őrnagy – Míg el nem felejtem! A lakhelyelhagyási tilalom a mai nappal természetesen megszüntet. De van itt még valami. Mirkó Gábor ezredes elvtárs személyes üzenetét is át kell, adjuk. Az ezredes elvtárs megkért, hogy tolmácsoljam tiszteletét az önök kreativitása és tudása elismeréséül. Gratulál a versenyben elért helyezésükhöz, és ahhoz a tudáshoz és teljesítményhez, amellyel hozzájárultak a magyar rádióamatőr mozgalom hírnevének öregbítéséhez! Természetesen gratulál a Medve bányai üzem vezetőjének is az ehhez nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásért.

Ekkor a százados felállt és a tárgyalóasztalon heverő dossziéból okleveleket vett elő és átnyújtotta az üzemvezetőnek, a megyei MHSZ vezetőnek majd végül Öreg Lacinak.